Testünk nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része, a lélek nincs megfelelő állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s mint mikor a mérleg nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, kileng az egyik irányba.

Adott esetben pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a súly nehézségétől, tehát a problémák jellegéből
és milyenségéből adódik, hogy mekkora is lesz a lelki egyensúly felborulása. A lelki egyensúly eléréséért nagyon sokat kell dolgozni, mint oly sok mindenért az életben. Nehézséget jelent, hogy a befektetett munka olykor fájdalmas, megrázó, de mindenképpen célravezető. Saját lelki egészségünkért, jobb közérzetünkért mi is sokat tehetünk. A legfontosabbak:

• tiszta környezet;
• kiegyensúlyozott étrend;
• megfelelő időbeosztás, testmozgás;
• a stresszt okozó tényezők kiszűrése, alvás;
• megfelelő tájékozódás, mely segít a probléma megoldásában;
• emberi kapcsolatokra valótörekvés.

A lelki egészség pozitív pszichológiai megközelítése: A múlt század ’80-as éveitől kezdve egyre erőteljesebben jelentkezett a pszichológián belül is az az igény, hogy a pozitív lelki állapotok és folyamatok saját jogukon is kapjanak figyelmet: a pozitív pszichológiának nevezett áramlat időközben megerősödött, és az emberi jóllétről való gondolkodás szerves részévé vált. A pozitív pszichológia, mint címke azonban maga is gyűjtőfogalom.

A boldogság, vagy más néven jóllét (well-being) fogalma alatt az egyes szerzők más és másféle szubjektív tapasztalatot értenek. Ryan és Deci áttekintésükben (2001) például megkülönböztetik a hedonikus, élvezetközpontú jóllétet, és az önkiteljesítéssel, önaktualizációval jellemezhető ún. eudaimonikus jóllétet. Ezt egészíthetjük ki az egzisztenciális jólléttel, mely az élet értelmességének tapasztalatát jelenti. A háromféle jóllét részben különbözik egymástól, abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy az emberi tapasztalatok pozitív, kívánatos oldalát képviselik – még akkor is, ha ezek a tapasztalatok nem mindenki számára, vagy nem minden esetben elérhetőek, illetve ha egyénenként nem is mindenki becsüli valamennyi fajta állapotot egyaránt nagyra.

A három jóllét-állapot nem zárja ki egymást, hanem változatos módon kapcsolódhatnak össze a személyes tapasztalatokban. Éles elkülönítésük nem is feltétlenül szükséges: Ryff és Singer (1998) modelljében a pszichológiai jóllét magasabb rendű fogalmába éppúgy beletartoznak például a kompetencia és a pozitív kapcsolatok, melyek inkább önkiteljesítésre utalnak, mint az életcélok és értelem, melyek viszont az egzisztenciális jóllét jellemzői A társadalomnak szerencsére csak egy kisebb hányada éli át a szorongásos zavarok vagy hangulatzavarok olyan súlyos fokát, hogy az már klinikai értelemben betegségnek tekinthető.

A kutatások azonban arra utalnak, hogy a szubklinikai mértékű depresszív állapot (depressziós tünetegyüttes) következményei számos szempontból szintén veszélyesek lehetnek. Már az enyhe mértékű depressziós tünetegyüttes is hátrányosan befolyásolja a mindennapi életvezetést és az életminőség érzését (Kopp 1999), független előrejelzője a klinikai depressziónak és a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek (Purebl, Birkas, Csoboth, Szumska és Kopp 2006), valamint növeli az önkárosító magatartásformák kockázatát.

Negatívan hat a társas környezettel való viszonyra is, például a házastársi stressz szempontjából rizikótényezőnek számít (Balog, 2008). A depressziós tünetegyüttes mint indikátor is különösen fontos, mivel hátterében (a jelenleg egyik legelfogadottabb nézet szerint) gyakran a kontrollvesztés és a krónikus stressz élménye
áll. A krónikus, kontrollálhatatlan stressz többnyire természetesen nem független a személy aktuális élethelyzetétől, az általa átélt élményektől (például a munkahelyi stressztől, vagy a párkapcsolati problémáktól), de kialakulásában jelentős szerepe van a személyiségtényezőknek is. A fontos élethelyzetekben megtapasztalt folyamatos, nehezen kezelhető bizonytalanság élettani
szinten is jelentkezik, és a neuroendokrin működés szabályozási zavaraival jár együtt.

(Ismeretlen szerző)
(A kép illusztráció! Forrás: pixabay.com)