Bár a konzultációk és az interjúk során a veszteség a központi téma, mindig előkerül a hűség kérdése. Az egymásnak ellentmondó vélemények és tétova döntések kusza szövedéke mögött rendszerint megpillantom a férfiak társuk iránt érzett szeretetét és felelősségérzetét.
Van, aki számára a hűség szent dolog, és esze ágában sincs megcsalni a társát. A hűtlenségről viszont az a véleményem, nem éri meg. Nekem férfiként egy dolog fontos: ne menjek be a láncos kutyák hatókörébe. Megnézhetem a csinos, szép nőket jártamban keltemben, de ne menjek tovább, ott kell megállni, ahol még tudom kezelni. Mások szerint a monogámia természetellenes, mégis hűek, mert úgy vélik, ez a legtöbb, amit adhatnak a társuknak, és ezért örömmel vállalják. Olyanok is szép számmal akadnak, akik szintén hűségesek, de néhány év vagy évtized után eltöprengek rajta, nem kellene-e új alapokra helyezni ezt az egész divatjamúlt monogámiakérdést.

A válásuk miatt hozzám forduló férfiak szájából sokszor elhangzik ez a mondat: Nem csaltam meg a feleségemet, legfeljebb egy-két kalandot engedtem meg magamnak. Számukra tehát ott kezdődik a megcsalás, ha komolyabb elköteleződés történik. Egyik férfi ezzel szemben úgy érezte, már azzal elárulta a feleségét, ha más nők társaságát kereste, és velük osztotta meg a gondjait. Néhányan arról meséltek, hogy vágytak más nőkre, akár mert otthon a feleség visszavonult a szexualitás terén, akár a változatosság kedvéért, ezért rövidebb-hosszabb tépelődés után – óvakodva az elköteleződéssel járó viszonytól – az interneten található örömlányok felé fordultak – mint a meglátásuk szerint a család számára legkisebb terhet jelentő és leginkább bocsánatosnak vélt félrelépési lehetőséghez. Mint azt megtudtam, ez sem ad végső választ az otthoni szexuális problémákra. A lelke mélyén mindenki arra vágyik, hogy igazán bensőséges kapcsolatba kerüljön az igazi párjával.

A vágyak elfojtásával, a súlyos áldozathozatallal járó hűség tragikus következményével is találkoztam néhányszor a praxisomban. Egyes férjek egy idő után nem kívánták máskülönben vonzónak tartott, szerelemmel szeretett feleségüket. Maguk is értetlenül álltak a jelenség előtt, míg vallomásuk alapján ki nem bontakozott számukra a fájdalmas valóság, amiről fentebb már szóltunk: bármely érzésünk elfojtása kihatással van a többi érzelemre is. A más nők iránt érzett csapongó vágyak visszaszorítása azzal járt, hogy a szexualitás teljes egészében tiltás alá került.
Természetesen bőven akadnak – amúgy mindkét nem esetében -, akik külső szerelmi viszonyt tartanak
fenn a házasságuk alatt, akár évekig, és akár ismétlődően is.

E. f – S. M
(A kép illusztráció! Forrás: pixabay.com)