A szexuális ösztönenergia mind a férfi, mint a nő esetében az orgazmusban keresi kisülését. E tekintetben az orgazmus
valóban az a cél, melyet a szaporodás biológia! folyamatához kapcsolódó szexuális funkció elérni hivatott. A szaporodás úgy van elrendezve, hogy azt fokozott örömérzés kíséri; a természet trükkje ez, így a fajfenntartás nem terhes kötelezettség, hanem élvezet.

Az ember inkább az örömöt keresi, mintsem a kötelességet, és a szaporodás kérdésében a természet „biztosra megy”.
Az örömteli és kielégülést nyújtó orgazmus a lehető legjobb biztosíték arra, hogy az aktust megismétlik, és így nem hal ki az emberi faj. Egyetlen faj sem a kihalásra törekszik, hanem optimális szaporodásra és fajfenntartásra egy optimálisan egyensúlyban levő élettérben.

Biológiai vonatkozásban az orgazmus tölti be a szexuális feladatot. A szexualitás célja tehát az orgazmus, melynek feladata a
fajfenntartás. Szerelemről itt nincs szó, mert ezek az organikus folyamatok nem függenek a szerelemtől. Ha azonban a szerelem is megjelenik, annál jobb, mert így a szexuális élmény szebbé válik.

A szerelem nem az orgazmusban keresi 3 feloldódás végcélját, de kielégülésre lel a testi és lelki vonzalom bármely formájában. A szerelem növelheti a szexualitást, és kiválthat olyan lelki boldogságérzetet, amely a szerelem nélkül nem jönne létre.
Mindig újra megállapítják, hogy a teljes szexuális élmény és végül az orgazmus hatása kevésbé kielégítő olyan partnerrel, akit nem szeretünk, mint azzal, akit szeretünk. Ha tehát a szerelem Is jelen van, az érzések intenzitása és a szexualitás okozta öröm fokozható.

Ezt tulajdonképpen mindenki tudja saját tapasztalatából, mégis ezenkívül fontos, hogy erről a tényről ne feledkezzünk meg, sőt, tovább gondolkozzunk róla. Ami számomra itt különösen fontos, az, hogy felismerjük: az orgazmus nem a szerelem célja, hanem a szexualitásé, és hogy a szerelem nem az orgazmusra irányul, hanem – a szexualitástól eltérően – összetettebb szerepet játszik. A szexualitás azt a feladatot kapta a természettől, hogy az „orgazmus” mint cél felé törjön, míg a szerelmet nem ez hajtja. A szerelem nem feltétele az orgazmusnak és a fajfenntartásnak.

A szerelem csodálatos adomány a szexualitás és az élet minden egyéb területén. Ezért a szerelem nem is sürgeti az orgazmust, csupán résztvevője a szexuális ösztön történéseknek. Részvétele azonban nagy jelentőséggel bír a lelki átélés, a lelki kielégülés és a boldogság szempontjából. A hasonlatok mindig veszélyesek, most mégis megpróbálok egy egyszerű hasonlattal élni, hogy érzékletesebben fejezzem ki magam. A szerelem olyan, mint az élesztő a tésztában, melynek hatására a tészta megkel, és jobban ízlik a sütemény. Ahhoz tehát nem kell az élesztő, hogy az éhségünket kalóriákkal csillapítsuk. Vagyis a szerelem ráadás, katalizátor a lélek számára, mely a szexualitás teljes folyamatát, amely elsősorban biológiai ösztön folyamat, hozzásegíti ahhoz, hogy minden szépségét kivirágoztassa.

A szerelem és a szeretet nemcsak a szexualitás esetében hat katalizátorként, hanem az élet minden más területén is. Elláthatom a munkám, hogy pénzt keressek, ha azonban a munkám iránti szeretet kíséri mindennapos tevékenységemet, jobban érzem magam. Az emberekhez fűződő kapcsolatomat tekinthetem szakmai vagy társadalmi feladatnak, de boldogabbnak érzem magam, ha az embertársaim iránti szeretet társul mindehhez. Sétálhatok az erdőben, hogy kielégítsem mozgásigényemet és feltöltődjek oxigénnel, ha azonban a fákat és illatokat, a levegői, az este hangulatai szeretetteljes áhítattal érzékelem, nemcsak a testem érez felfrissülést, de a lelkem is, és boldogabbnak érzem magam, mint annak előtte.

A szerelem általános elv, amely hozzájárulhat minden átélési folyamathoz. Minden életfolyamat végbemegy a szerelem nélkül is, lehetséges orgazmus szerelem nélkül is,  szerelem nélkül is bőségesen feltöltődöm oxigénnel, teljesíthetem a kötelességemet, gondoskodhatom asszonyról, gyerekről, politizálhatok, autózhatok vagy beszélgethetek a szomszédommal. És a legtöbb ember ilyen gépiesen él a hétköznapokban, nélkülözve a maga és a mások iránt érzett szeretet nyújtotta ráadást.

Sőt sokan a gyűlölet és a megvetés ráadását hordozzák lelkükben – hogy ezt a két fogalmat válasz-szám a szeretet ellentételeként. Élni szeretet nélkül, sőt gyűlölettel együtt is lehetséges. Orgazmus is lehetséges, ha az ember gyűlöli szexuális partnerét; ilyen biztosan működik a szexualitás a fajfenntartás szolgálatában. A szerelemhez fűződő első három mítosz bemutatásával világossá vált^, hogy bár a szerelem és a szexualitás összefonódhat, ez nem szükségszerű. A szerelem (mint lelki jelenség) további megértése érdekében a szerelmet el kell választanunk a szexualitástól.

(P. L.)
(A kép illusztráció! Forrás: pixabay.com)